Névadónkról

A könyvtár névadója: Ladányi Mihály

 

ladanzi mihalyDévaványa, 1934. febr. 12. – Csemő, 1986. szept. 20.

költő, József Attila-díjas (1963, 1978).

Iparos-földműves családból származott. Alsóbb iskoláit szülőhelyén, a gimnáziumot Kisújszálláson és Nagykőrösön végezte.

Székesfehérvárott érettségizett. Festőnek, grafikusnak készült, de már korán verselt is, Petőfi, Ady, József Attila és Sinka István példáján épülve. Fodor András közölte gimnazista kori verseit az Új Hangban.

1953-tól 1957-ig az ELTE bölcsészkarának hallgatója volt. 1957-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt.

1958-tól vidéken működött, előbb a Szolnok megyei Néplapnál, majd Nagyréden kultúrotthonban. 1960-62-ben Kazincbarcikán a művelődési ház igazgatója lett. 1964-től írásaiból élt. 1963-ban Mint a madarak című kötetéért kapta első József Attila-díját.

Társadalmi elkötelezettsége kiállást jelentett a peremen élők mellett, akikhez – független életmódjával – mindinkább maga is odatartozott. Ekként igyekezett megmaradni – illúziók nélkül is – forradalmárnak.

Válogatott verseinek 1970-ben megjelent kötete, Élhettem volna gyönyörűen, adja az addigiak summázatát. A hetvenes évektől csemői tanyájára vonult vissza, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Német, angol, orosz és román költőket fordított magyarra.

Munkásságát 1980-ban Gábor Andor-díjjal, 1982-ben SZOT-díjjal jutalmazták.