A dévaványai Óvodák mind a négy telephelye megkapta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől a kitüntető címet, melyet mostantól büszkén hirdetünk, hogy MADÁRBARÁT ÓVODÁK VAGYUNK.
Fontos szabályok az etetésnél
Ha téli etetésre szánjuk el magunkat, be kell tartanunk néhány fontos szabályt, mert az etetőhöz szoktatott madarakért a tél folyamán felelősséggel tartozunk. A fagyok beállta után érdemes elkezdeni az etetést, de igazán sohasem késő, a folyton keresgélő madarak előbb utóbb a december végén kirakott eleséget is megtalálják. Amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan kell eleséget rakni a madáretetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Az etetéshez legjobb a napraforgómag, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra az üzletekben kapható pintyeleséget, rostaalját, búzát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladék között is szívesen válogat, nekik érdemes főtt répát, almát, esetleg egy kis főtt húst csíkokra vágva kihelyezni a talajszintre.
Amit ne tegyünk!
Ne adjunk a madaraknak sózott szalonnát, mert ez fokozott vízfelvételre kényszeríti őket, a margarin és a vaj pedig akár bélgyulladást is okozhat. A kenyér- és süteménydarabkák gyorsan átnedvesednek, így ideális táptalajt jelentenek a mikroorganizmusoknak, amelyek megbetegíthetik a madarakat. S végül az etetőt mindig tartsuk tisztán, hogy elejét vegyük a fertőzéseknek, járványoknak.
Ha mindezt betartottuk, nincs más teendőnk, mint hogy a jó meleg szobából kedvünkre nézegessük az etetőre érkező vendégeinket.
Madárkalács készítése
Olvasztott marhafaggyúba keverjünk napraforgót, diót, mogyoródarabokat. Ha nincs más, a napraforgómag is elég hozzá. A marhafaggyú helyett az alap lehet disznóháj is, a lényeg, hogy nyers, vagyis feldolgozatlan állati zsiradékot használjunk. Tejfölös, joghurtos dobozokba szétöntjük, madzagot vagy drótot lógatunk bele, majd ha megszilárdult, kivesszük a dobozból és felakaszthatjuk a fára, vagy az etető mellé. Amit ne tegyünk: ne adjunk a madaraknak sózott szalonnát, mert ez fokozott vízfelvételre kényszeríti őket, a margarin és a vaj pedig akár bélgyulladást is okozhat. A kenyér- és süteménydarabkák gyorsan átnedvesednek, így ideális táptalajt jelentenek a mikroorganizmusoknak, amelyek megbetegíthetik a madarakat. Az etetőt mindig tartsuk tisztán, hogy elejét vegyük a fertőzéseknek, járványoknak. Az etetőnek igyekezzünk olyan bokroktól, cserjéktől védett helyet keresni, ahol szükség esetén (pl. karvaly elől) elbújhatnak. Ha mindezt betartottuk, akkor nincs más teendőnk, mint hogy a jó meleg szobából kedvünkre nézegessük az etetőre érkező vendégeinket.
A hideg tél beálltával gyakran találkozhatunk a kertekben, parkokban keresgélő cinegékkel, rigókkal. Próbálnak minél több eleséget összeszedni a rövid nappalokon, hogy a hideg éjszakákat átvészeljék. Így küzdenek nap, mint nap a túlélésért februárig, hogy tavasszal párt válasszanak és a jövő nemzedékét biztosítsák. Ha lehetőségünk engedi, etessük ezeket a tollas vendégeket, cserébe a borongós téli napokon gyönyörködhetünk színes tollruhájukban, ráadásul a kertben kutatva átvizsgálják a fákat, bokrokat és megszabadítják azokat a tél elől elbújó kártevőktől. A madarakat etető ember amellett, hogy gyönyörködik szárnyas látogatóiban, és jóleső érzéssel figyeli táplálkozásukat, egy nagyszerű emberi tulajdonságról is számot ad: önzés nélkül segít.
Ha téli etetésre szánjuk el magunkat, be kell tartanunk néhány fontos szabályt, mert az etetőhöz szoktatott madarakért a tél folyamán felelősséggel tartozunk. A fagyok beállta után érdemes elkezdeni az etetést, de igazán soha sem késő, a december végén kirakott eleséget is megtalálják előbb utóbb a folyton keresgélő madarak. Amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan eleséget kell rakni a madáretetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Szinte mindegy, hogy az etető miből készül, egy kis átalakítással jobb híján akár pillepalackból is madáretető varázsolható, de ha azt szeretnénk, hogy az etető a kert dísze legyen, akkor érdemes fából, vagy valamilyen más természetes anyagból készíteni. Az etetéshez legjobb a takarmány napraforgó, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi, – pörkölt napraforgót legfeljebb magunk fogyasszunk. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra az üzletekben kapható pinty eleséget, rostaalját, búzát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladék között is szívesen válogat, nekik érdemes főtt répát, almát, esetleg egy kis főtt húst csíkokra vágva kihelyezni a talajszintre.
További kedvcsinálók:
