Madárbarát óvoda

madarbarat logoA dévaványai Óvodák mind a négy telephelye megkapta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől a kitüntető címet, melyet mostantól büszkén hirdetünk, hogy MADÁRBARÁT ÓVODÁK VAGYUNK.

Fontos szabályok az etetésnél

Ha téli etetésre szánjuk el magunkat, be kell tarta­nunk néhány fontos szabályt, mert az etetőhöz szok­tatott madarakért a tél folyamán felelősséggel tarto­zunk. A fagyok beállta után érdemes elkezdeni az etetést, de igazán sohasem késő, a folyton keresgélő madarak előbb utóbb a december végén kirakott ele­séget is megtalálják. Amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan kell eleséget rakni a madárete­tőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Az etetéshez legjobb a napraforgómag, ezt a legtöbb madár szíve­sen megeszi. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra az üzletekben kapható pintyeleséget, rostaalját, bú­zát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladék között is szívesen válogat, nekik érdemes főtt répát, almát, esetleg egy kis főtt húst csíkokra vágva kihe­lyezni a talajszintre.

Amit ne tegyünk!

Ne adjunk a madaraknak sózott szalonnát, mert ez fokozott vízfelvételre kényszeríti őket, a margarin és a vaj pedig akár bélgyulladást is okozhat. A kenyér- és süteménydarabkák gyorsan átnedvesednek, így ideális táptalajt jelentenek a mikroorganizmusoknak, amelyek megbetegíthetik a madarakat. S végül az ete­tőt mindig tartsuk tisztán, hogy elejét vegyük a fertő­zéseknek, járványoknak.

Ha mindezt betartottuk, nincs más teendőnk, mint hogy a jó meleg szobából kedvünkre nézegessük az etetőre érkező vendégeinket.


Madárkalács készítése

Olvasztott marhafaggyúba keverjünk napraforgót, diót, mogyoródarabokat. Ha nincs más, a napraforgómag is elég hozzá. A marhafaggyú helyett az alap lehet disznóháj is, a lényeg, hogy nyers, vagyis feldolgozatlan állati zsiradékot használjunk. Tejfölös, jog­hurtos dobozokba szétöntjük, madzagot vagy drótot lógatunk bele, majd ha megszilárdult, kivesszük a dobozból és felakaszthatjuk a fára, vagy az etető mellé. Amit ne tegyünk: ne ad­junk a madaraknak sózott szalonnát, mert ez fokozott vízfelvételre kényszeríti őket, a mar­garin és a vaj pedig akár bélgyulladást is okoz­hat. A kenyér- és süteménydarabkák gyorsan átnedvesednek, így ideális táptalajt jelentenek a mikroorganizmusoknak, amelyek megbete­gíthetik a madarakat. Az etetőt mindig tartsuk tisztán, hogy elejét vegyük a fertőzéseknek, járványoknak. Az etetőnek igyekezzünk olyan bokroktól, cserjéktől védett helyet keresni, ahol szükség esetén (pl. karvaly elől) elbúj­hatnak. Ha mindezt betartottuk, akkor nincs más teendőnk, mint hogy a jó meleg szobából kedvünkre nézegessük az etetőre érkező ven­dégeinket.

A hideg tél beálltával gyakran találkozhatunk a ker­tekben, parkokban keresgélő cinegékkel, rigókkal. Próbálnak minél több eleséget összeszedni a rövid nappalokon, hogy a hideg éjszakákat átvészeljék. Így küzdenek nap, mint nap a túlélésért februárig, hogy tavasszal párt válasszanak és a jövő nemzedékét biztosítsák. Ha lehetőségünk engedi, etessük ezeket a tollas vendégeket, cserébe a borongós téli napokon gyönyörködhetünk színes tollruhájukban, ráadásul a kert­ben kutatva átvizsgálják a fákat, bokrokat és megszabadítják azokat a tél elől elbújó kártevőktől. A madarakat etető ember amellett, hogy gyönyörködik szárnyas látogatóiban, és jóleső érzéssel figyeli táplálkozásukat, egy nagyszerű emberi tulaj­donságról is számot ad: önzés nélkül segít.

Ha téli etetésre szánjuk el magunkat, be kell tarta­nunk néhány fontos szabályt, mert az etetőhöz szoktatott madarakért a tél folyamán felelősséggel tartozunk. A fagyok beállta után érdemes elkezdeni az etetést, de igazán soha sem késő, a december végén kirakott eleséget is megtalálják előbb utóbb a folyton keresgélő madarak. Amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan eleséget kell rakni a madár­etetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Szinte mindegy, hogy az etető miből készül, egy kis átalakítással jobb híján akár pillepalackból is madáretető varázsolható, de ha azt sze­retnénk, hogy az etető a kert dísze legyen, akkor érdemes fából, vagy valamilyen más természetes anyagból készíteni. Az etetéshez legjobb a takarmány napraforgó, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi, – pörkölt napraforgót legfeljebb magunk fogyasszunk. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra az üzletekben kapható pinty eleséget, rostaalját, búzát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladék között is szívesen válogat, ne­kik érdemes főtt répát, almát, esetleg egy kis főtt húst csíkok­ra vágva kihelyezni a talajszintre.

További kedvcsinálók:

Madarak az etetőnél

Odu készítés

 

Oldaltérkép